2000. szeptember 11-én, napra pontosan a New York-i terrortámadás előtt egy évvel írtam alá a Coca-Cola szerződésemet. Ekkor két melós is csatlakozott az állományhoz: rám helyettesként számítottak, míg az azóta a Prímagázhoz távozó Török Tamás a mezőkövesdi területre, Csontos Attila helyére került. Utólag úgy érzem én jártam jobban, ugyanis helyettesként az összes boltba eljutottam, szinte minden kollégával dolgozhattam együtt, ami óriási tapasztalatszerzési lehetőség volt. A történelmi hűség kedvéért az akkori keret a következő volt:
Vezetőedző: Szalay Zoltán
Pályaedzők: Oravecz Szabolcs és Horváth "Marcipán" János
Játékosok: Ludányi Tamás (Gyöngyös), Gyenes Róbert (Eger), Deli Gábor (Salgótarján), Csontosné Margó (Tisza), Szerző "Korrekt" Roland (Ózd és környéke), Katona Fecso (Jászság), Koklácsné Berta Lívia (Mátra), Fodor Csaba Péter, alias Sztojkó (Szécsény és környéke), Török Tamás (Mezőkövesd)
Tartalék: Juhász Krisztián
2001. tavaszán a sors úgy hozta, hogy a népszerű és közkedvelt FCsP az IC-hez igazolt, ami számomra előrelépési lehetőséget jelentett. Felléptem a létra alsó fokára, megkaptam a nem túl magas potenciállal rendelkező nógrádi területet (Bátonyterenye, Pásztó, Szécsény, Mátra egy része). Az örömöm határtalan volt! Becsületes és szorgalmas munkával - szerénytelenség nélkül - kiváló eredményeket értem el, a meghatározott tervet rendre magasan túlteljesítettem. 2002. januárjában keretszűkítésre került sor, kilenc területből nyolcat csináltak és én lettem az áldozat. Hivatalos vezetői állásfoglalás szerint azért, mert én voltam a legrövidebb ideje a cég alkalmazásában. Fontosnak érzem megemlíteni, hogy Szerző Rocsi került a helyemre. No comment!
Szerencsém volt, ugyanis az egyik budai csoportban megüresedett egy hely. Nem is akármilyen, hisz az egyik legfrekventáltabb területre, a II. kerületbe (Rózsadomb, Déli pu, Moszkva-tér, Mammut) kerestek képviselőt. A létra alsó fokáról sikerült egy jó nagyot fellépni! Külön "öröm" volt számomra, hogy az akkori igazgató, Rob Murray az egyik kisboltom szomszédságában lakott és rendszeresen a közeli Kaiser's-ban vásárolt! A főnökömet, Repa Karcsit nagyon tiszteltem és szerettem. Sikeres és tartalmas hónapok voltak, rengeteget tanultam, de elfogott a honvágy.
Bő egy éves távollét után 2003. február közepén újra Gyöngyösre igazoltam, ugyanis Kovács Krisztián a vendéglátós vonalat választotta. Megkaptam tőle a mátrai területet, de két hónap után már el is búcsúztam a vevőktől, ugyanis Török Tamás helyére, Salgótarjánba kerültem. Gyorsan felvettem a ritmust, a budai stresszes hónapok után felüdülésnek számított az itt eltöltött másfél év. Ebben az időszakban megpályáztam a kiemelt képviselői pozíciót is, de Ka(n)tona Fecso lett a befutó. A 2004-es állomány a követkető volt:
Vezetőedző: Szalay Zoltán
Pályaedző: Deli Gábor
Szaktanácsadó: Katona Ferenc
Játékosok: Ludányi Tamás (Gyöngyös), Gyenes Róbert (Eger), Juhász Krisztián (Salgótarján), Csontosné Margó (Tisza), Nagy László (Jászság), Majláth Imre (Mátra), Réz Péter (Mezőkövesd), Szerző Roland (Szécsény és környéke)
2005. januárjában Szalay Zoli alaposan megkeverte a zsugát és osztott. Nem mindenki kapott számára elfogadható lapokat, így többen eldobták azokat (Ludányi Tamás, Majláth Imre, Gyenes Róbert, Csontosné Margó, Szerző Roland). Én kifejezettem jól jártam, ugyanis Gyöngyös és vonzáskörzete lett az új területem, ahol a mai napig is szorgalmasan tevékenykedem. A következő években az eddig tapasztaltakkal ellentétben igen magas lett a fluktuáció, több új játékos kapott szerződést. 2007. nyarán a vezetőedző pozíciójában is változás történt. Szalay Zoli Dunaharasztiban kapott állást, helyét egy pesti csapattól hazacsábított Oravecz Szabolcs foglalta el a kispadon. A jelenlegi állomány az eddigi legerősebb, immáron több trófeát is sikerült a vitrinbe tenni! Most éppen egy barcelonai kirándulásért harcolunk közösen...
