1., Szurkolási főszabályok:

- Érdemes kisebb településre menni (1500-4000 lakosú falvakba), ahol a helyiek magukénak érzik a csapatot és sokan kimennek a mérkőzésre. Alacsonyabb osztályban szereplő városi csapatra (főleg ha a városnak felsőbb osztályban is van csapata) inkább csak a rokonok kíváncsiak, illetve legfeljebb azok a környéken lakó alkoholisták, akik távolabbi pályáig már nehezen tudnának eltántorogni.

- Olyan meccset ajánlatos keresni, ahol a vendégcsapat közeli településről jön. Jó esetben ugyanis vendégszurkolók is jönnek, könnyen lehet, hogy évezredes rivalizálás (jobb esetben utálat) alakult ki a két szomszédvár között.

- Előnyös, ha a két csapat a bajnokságban elől, és a tabellán egymáshoz közel áll, ilyenkor ugyanis van tét, mindkét csapat lendületben van, nívósabb, hajtósabb meccsre lehet számítani.

Az igazi ínyencek megtehetik, hogy korábbi sportújságokban, megyei napilapokban kutakodnak: hol szokott sok néző lenni, hol volt tavaly botrány (persze az nem elég, ha mondjuk azért szakadt félbe a meccs, mert a játékvezetőt leköpte a kiállított játékos, olyat kell keresni, ahol a nézők is aktívak voltak). Ilyen helyeken joggal várhatjuk, hogy általában is izgalmasabb a légkör.

 

2., A megyei meccsek szurkolási szempontból előnyökkel és hátrányokkal is járnak:

- A legfontosabb előny, hogy általában alapból nem akarják a szurkolók egymást megölni, parázs hangulat csak okkal alakul ki. A legtöbb mérkőzésen sör is kapható, igaz általában az üveggel nem szabad megközelíteni a pályát!

- A legnagyobb hátrány, hogy a megyei meccseken minden hazai néző ismeri egymást, ahogyan a vendégszurkolók is felismerik a falubélit. Így az idegent a hazaiak vendégnek nézik, a vendégek hazaiaknak, így jó eséllyel mindenki utálja őket.

Külön sportértéke van a labdába érésnek! Mivel a megyei meccseken labdaszedők általában nem hemzsegnek, erre egy kis figyeléssel, esetleg 5-10 méter gyors, célirányos futással, majdnem mindig van lehetőség. Magam például már többször is legalább egyszer bele tudtam érni a labdába, de sajnos egy komolyabb nézőtérrel rendelkező pályán (ahol felültünk a magaslatra), megtört a szép hagyomány.

Érdemes fontolóra venni: bár általában segít a meccs hangulatán, ha több néző van, ám a labdábaérési valószínűségi kvóciens nő, ha kevesebb a drukker.

 

3., A futballpályák minőségi jellemzői, a szurkolói hangulat valamint a pályaminőség:

3/A, Definíciók

Érdemes vizsgálódásunkat definíciókkal kezdeni.

Mely tényezőkben mérhető a pályaminőség?

# FI1, a szűken vett, primér futballinfrastruktúra minősége, azaz a küzdőtér futballozásra alkalmasságának indexe (egyenletes-e a talaj, van-e fű, láthatóak-e a jelek)

Fontos megjegyzés: a sportriporterek oktondi módon ezt nevezik elsődlegesen pályaminőségnek, a szakirodalom azonban jobbnak látná, ha meghonosodna egy általánosabb értelmezés, hiszen a pálya minőségét számos egyéb dolog is meghatározza, nemcsak a gyep homogenitása.

# FI2, a tágabban értelmezett, szekunder sportinfrastruktúra (kapuk állapota, hálók egybefüggősége, eredményjelző, kispadok, korlát)

# FI3, a tercier sportinfrastrukturális jellemzők (öltözők, biztonsági rácsalagút az öltözők és a pálya között)

# S1, a sportlétesítményben a nézők részéről jelentkező igények kielégítését célzó primer faktorok (ülések, megközelíthetőség)

# S2, a nézői igények szekunder halmaza (fedett lelátók, kitáblázott odavezető út, élelmiszerbeszerzési forrás, illemhelyek)

# S3, a felsőkategóriás, ennél fogva nem elvárt, harmadrangú faktorok (klubszoba, szurkolói kellékek elárusító helye, (lásd még: mörcsöndájzing), őrzött parkolók)

Mi befolyásolja a nézői lelkesedést? (azaz figyelmen kívül hagyva a stadion befolyásoló tényezőit)

# Lhazai, egyik csapat szurkolóinak létszáma

# Lvendeg, másik csapat szurkolóinak létszáma

# SChazai, egyik csapat tabellán elfoglalt helye

# SCvendeg, másik csapat tabellán elfoglalt helye

# Qhist, a két falu történelmi viszálykodásának önkényes jelzőszáma a parametrikus skála szerint

# Qf/m, nők és férfiak jelenléti kvóciense

# Dhv, az összecsapó felek származási helyének egymástól mért távolsága

# Th, a meccsnek helyszínt adó pályán uralkodó hőmérsékleti viszonyok eltérése a területen uralkodó általános klimatikus viszonyok melletti évi középhőmérséklettől (azaz minél szokatlanabb az időjárás, annál nagyobb az érték)

# Qalk, átlagos véralkohol szint

# Ph, a helyszínen mérhető rendőrségi aktivitásnak a társadalomban átlagosan fellelhető rendőri jelenléttől való eltérése.

Azaz, sok és felesleges rendőr ugyanúgy kedvezőtlenül hat a hangulatra, mint a törvényenkívüli állapot, azaz a körzetvédelem teljes hiánya is.

Az ideálállapot: két morcosabb beléptetőből, és egy nyugdíjas pályamunkásból álló minimálbrigád.

Utólagos megjegyzés: bizonyos közelmúltbéli tapasztalatok rádöbbentettek arra az alaphibára, hogy a mérkőzésen játszó csapatok futballképességének élvezeti értékét csupán a csapatok tabellán elfoglalt helyével reprezentáljuk a képletben. Sajnos szerepeljen bármennyire elől is egy csapat, finoman szólva akkor is lehet ordenárémód béna, ami alapjaiban rongálja meg a szurkolási kedvet.

3/B, Tézis felállítása

A hangulati ráta végleges képletbe formálása előtt röviden foglaljuk össze empirikus tapasztalatainkat: a pályaminőség legmagasabb és legalacsonyabb értéke között nem lineárisan skálázható a szurkolói hangulat. A nézők részéről hozott lelkesedésnek a hely adottságaival összevetett mértéke adja ki az egy köbméterre jutó szurkolói hevületet. Ennek azonban egy elviselhetőségi felsőérték szab határt, optimumát tehát egy bizonyos értéknél találjuk. Hívjuk ezt a hangulati ráta para-agora viselkedésének, ami példával érzékeltetve azt jelenti, hogy egy Nou Camp méretű és felszereltségű stadionban egy Izsák-Akasztó meccs körülbelül ugyanannyira nem tud hangulatban kiteljesedni, amiképpen a VB-döntő sem lenne élvezhető a zalaszentgróti arénában. Azaz, a maga nemében hasonló skálaértékeket kell felvegyen mind a pályaminőség, mind a nézői lelkesedés összetevőinek részfaktorai ahhoz, hogy maximális hangulat alakuljon ki. Egy hevenyészett kétdimenziós ábrán ez eképpen jeleníthető meg:

És most térjünk vissza a faktorok képletbefoglalásához. Hamar látható, hogy olyan képletre van szükségünk, mely kifejezi, hogy mindegyik tényező ingadozására érzékenyen reagál a végeredmény. Ugyanakkor az együtthatók, és súlyozások tekintetében nem kívánunk állást foglalni, ez egyéni ízlés kérdése. (Simán előfordulhat, hogy a csupán tercier tényezőként kezelt büfé hiánya nyomán összeomlik a hangulat, míg más esetekben ez csupán könnyen áthidalható időszakos technikai korlát). Ez tájegységenként és kulturális régiónként változik.

3/C, A képlet

Rántsuk hát le a leplet, a végleges képletről, mely legyen bármilyen egyszerű is, összetettségében mégis megbízható eszköz lehet holisztikus megközelítésben előrejelezni a mérkőzés élményértékét.

A holisztikus mérkőzésélmény képlet:

( FI1 x FI2 x FI3 x S1 x S2 x S3 ) x (Lh x Lv x SCh x SCv x Qhist x Qf/m x 1/Dhv x 1/Th x Qalk x Ph )

 

Érthető, igaz?