Vasárnap a döntő után a kapott ebédjegyek leadásával a stadion melletti sátrak alatt fogyasztottuk el az ebédet. A pörkölt ízletes volt - ellentétben az előző napi gulyáslevessel. A megfelelő mennyiségű söradag elfogyasztása után 14 órakor a tekésekkel együtt egy erdélyi "körutazásra" indultunk. Több helyi nevezetesség megtekintése után 19.30-kor futottunk be Parajdra és 20 órakor a vacsorával (Deli Gabi természetesen többször repetázott) zártuk a fárasztó, de emlékezetes napot.

1, A Nyerges-tető a Csíki-medence déli részén Kászonújfalutól keletre és Lázárfalvától nyugatra helyezkedik el 875 m magasságban. A kopár dombon szembetűnő 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó csatájára figyelmeztető emlékoszlop. Tuzson János őrnagy és csapata 1849. augusztus 1-én itt védte Alcsíkot a túlerőben levő osztrák és orosz katonákkal szemben. Elszánt hű csapatát csak árulás útján tudták legyőzni (az Ügrös-pataka felől kerítették be őket). Ma a Csíkkozmás és Kászonújfalu közötti nyergen áll a 1,6x1,6 méter talapzaton elhelyezett oszlop és kereszt (5,40 méter magas). Az emlékművet a Zsögödön lakó, olasz származású Pulini (Poulini) János készítette és 1897. augusztus 8-án avatták fel 5.000 ember részvétele mellett. Az ünnepségen jelen volt Tuzson János alezredes is. A környező települések évente kétszer, március 15-én, illetve a csata napján leróják kegyeletüket az emlékoszlopnál. A hősök temetője (a tömegsír) az emlékművel átellenben, tőle mintegy 100 méterre, egy tetőn látható számos sírjellel és kereszttel, köztük az Ismerős Arcok zenekar emlékkeresztjével.

2, A csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a XV. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort. A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez mai is a templom búcsúnapja. Ebből az első kolostorból mára mindössze egy portálé és egy pinceablak maradt fenn. A templomot és kolostort erős kőfallal vették körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges betörésekkor menekült.
Az 1440-es években épített gótikus templommal egyidőben kisebb méretű kolostort is emeltek Csíksomlyón a ferences szerzetesek. Ennek emlékét őrzi a mostani kolostor falába beépített gótikus ablakkeret a pincében és egy gótikus portálé az alsó folyosón. Ez az ősi kolostor sok változtatáson és bővítésen ment keresztül, mignem esedékessé vált egy nagyobb kolostor építése. A kolostor mai alakjában az 1773-1779-es években épült. Már kezdettől fogva a templomot és kolostort erős falak övezték. Ide menekült a környék népe a XVI-XVII. században a sorozatos tatár betörések idején. 1661-ben a török-tatár túlerőnek nem tudtak ellenállni. A pogányok felgyújtották a templommal együtt a kolostort is. Igen sok embert megöltek, az életerőseket rabságba hurcolták. Többek között négy ferences esett áldozatul, négyet pedig fogságba vittek. Az áldozatokat a templom előtti tömegsírba temették.

3, Szentháromság kereszt

4, Korond jeles nagy község Hargita megyében, a hajdani Udvarhelyszéken, a Sóvidék déli részén. A település a leghiresebb és legismertebb erdélyi helységek egyike. Neve elválaszthatatan a népi kerámiától, a népi fazekasság egyik erdélyi központja. A fazekasság jelenti a népművészet továbbélését, a hagyományok folytatását, és a helybeliek jólétét is. Korond hagyományait őrizve a korszerűsödő székely falu típuspéldája, a fazekas iparra alapozva kereskedelmi, idegenforgalmi, és művelodési szerepköre egyre számot tevőbb. Korond hírnevét a hagyományos népi mesterségeknek köszönheti, ugyanis azon ritka települések közé tartozik, ahol még ma is élő mesterség, a fazekasság és a taplófeldolgozás. A hagyományos fazekasság napjainkig való fennmaradása, a településnek kereskedelmi és idegenforgalmi fellendülést hozott. A községközpont idegen forgalmát elsősorban a néprajzi eredetű turisztikai tényezők határozzák meg. Ezek közé a népi mesterségeken kívűl, a hagyományos temetők, a korondi unitárius temető kopjafái, a népi épitkezések és népszokások tartoznak. Korond érdeme, hogy a századok viharában is megmaradt annak aminek a levéltári feljegyzések, útleírások számon tartják: az egyik legjelentősebb fazekas központnak.

Hétfőn 6.30-kor keltünk és a reggeli után fél nyolckor Gyöngyös felé vettük az irányt. Néhány megálló után már a délutáni órákban a debreceni Paripa Csárda, a 2009-es magyar bajnok DVSC focicsapatának kedvelt éttermének vendégei voltunk. 17 órakor érkeztünk Gyöngyösre.

Zárszóként a csapat nevében is szeretném megköszönni Jakab Gábornak a meghívást és a kiváló körülmények biztosítását! Én személy szerint még nem jártam Romániában és nagy élményt jelentett ez a négy nap!